Elérhetőségeink

József Attila Általános Iskola és AMI
1095 Budapest, Mester utca 67.
36 1 215 1235

Programvezető:

Gencsev Gábor 

NTP-RHTP-15-0099

Világháló csapdjában projekt 2015/2016 tanév

 NTP-RHTP-15-0099 PÁLYÁZAT

 

 

Pályázati azonosító

NTP-RHTP-15-0099

 

Projekt címe

Világháló csapdájában

Téma:

Esélyegyenlőség

Munkaforma

Műhelymunka

 

Pályázó neve

Budapesti IX. Kerület József Attla Általános Iskola  és Alapfokú Művészeti Iskola

Pályázati programért felelős személy

dr Gencsev Plámenné

telefonszám

+361 215 1235

 

Projekt időtartama

2015.09.03-2016.05.12

A program rövid bemutatása


Olyan színházi műhely fenntartására törekedtünk, ahol a résztvevők a megtanulják, hogy mit jelent ma az informatika világa, hogy lássák annak veszélyeit és egyben örömeit is. A foglalkozásokon keresztül fejlesztettük a résztvevők érzelmi, szociális és anyanyelvi készségeit, képességeit. A bemutatásra került darab fő feladata a problémafelvetések. Kerültük az okoskodást és a kommerszen lezárt gondolatokat. A szereplők őszinte, önmagukat megnyitó fiatalok voltak, akik tudják a veszélyeket.



A Mester Színházi Műhely célja


Tehetséggondozó programunk elsődleges célja az iskolánkba járó hátrányos- és halmozottan hátrányos tanulok, tehetségígéretek tanórán kívüli fejlesztése volt. Az Alapozó szakasz legfontosabb feladata a bizalmi légkör kialakítása volt. A hatékony munka eléréséhez közösen elfogadott szabályok és keretek kellettek. Ezek a keretek minden közvetlen emberi kommunikációban és együttműködésben alapvetőek és érvényesek: egymás meghallgatását és kölcsönös tiszteletben tartását jelentik, a bizalmi légkör következtében pedig lehetővé teszik az „itt és most” megélt tapasztalatok, kérdések, érzések és gondolatok megfogalmazását, megbeszélését. A foglalkozások során folyamatosan fejlődött a munkafegyelmük, racionális és problémamegoldó gondolkodásuk. Az előadás létrehozásánál a foglalkozást vezetőpedagógus arra törekedet, hogy a résztvevők saját magukénak érezzék a közösen létrehozott produkciót. A résztvevők saját életükből hozták az alaptörténeteket, ezáltal fejlődött nyelvi beszédkészségük, szövegértésük. A saját gondolataikat, félelmeiket és problémáikat adták bele a közös „szövegkönyvbe”.

A szerepek nem kiosztódtak, hanem kialakultak a próbák során. Minden résztvevő saját magából építkezett a szerepformálások során, így személyiségjegyeik gazdagodtak, szociális kompetenciájuk folyamatosan fejlődött. A résztvevők a foglalkozások során felismerték a digitális technikában rejlő veszélyeket. A programnak köszönhetően tudatos internet használókká váltak. Röviden a program sikeresen fejlesztette a résztvevő tanulok nyelvészeti-, interperszonális- és intraperszonális készségeiket.


Az előadás közvetetten is hatással volt, mert a néző több problémafelvetéssel is találkozott a digitális korszakkal kapcsolatban. A mozaik szerkesztésnek köszönhetően több történettel és gondolttal is sikerült szembesíteni a közönséget, így az önreflexiót sem ússza meg.

A „Világháló csapdájában” című előadás rövid bemutatása


Az előadás bemutatásánál szeretnék idézni a szakmai zsűri véleményét: „Általános iskola felső tagozatosait látjuk, akik szépek, bátrak, érzik a világ rájuk vonatkozó, az előadásuk címében fogalmazott világháló súlyát, és egyben örömét is. Ki kitől/mitől van csapdában, ezt a csapdába esett tudja, érzi-e, ha igen mit tesz, mit tehet? Ha nem érzi, mi, akik ezt látjuk, tudjuk, mit tegyünk? Fontos problémafelvetések! Az előadás nagyszerűsége mégis a megválasztott formanyelv miatt hat elsősorban ránk, ugyanis nincs okoskodás, nincs tutimegmondás, nincsenek kommerszen lezárt gondolatok a színpadon. A témafeldolgozás friss, saját közegükből jól fogalmazott, a jelentek mozaikszerkesztése pedig kitágítja, és általános érvényre emel lényeges gondolatokat.”

Az előadás személyiségformáló ereje abban rejlett, hogy a dramatikus játék születése során az egyéni konfliktus áttevődik játszható drámává, így egyszerre formálódik a személyiség, és töltődik meg drámai tartalommal a szerep.

 

Az előadás létrehozásának szakaszai

2015.09.03-2015.10.13 Alapozó szakasz. Bizalmi légkör kialakítása. Ön és társismeret. Az alapvető színházi technikák elsajátítása.

2015.10.15-2015.11.19 Témagyűjtés. A résztvevők saját életükből hoznak és dolgoznak fel témákat a darab számára.

2015.11.26-2016.01.28 Darabépítés. A résztvevők által hozott és feldolgozott témák kidolgozása, improvizációk segítségével. A szituációkon belüli gondolat és személyiség ívek megbeszélése. A szövegkönyv létrehozása.

2016.02.04-2016.04.07 Próba időszak. A kész darab próbafolyamata.

2016.04.10 XXV. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó – Az előadás ARANY minősítést kapott, ezzel tovább jutott az országos nagy gálára.

2016.04.30 az országos nagy gála – a produkció különdíjban részesült. Az életkori sajátságoknak megfelelő témafelvetés bátor megjelenítésért. (Ebben a fordulóban nem szokás díjat adni, mivel már díjazott a produkció).

2016.05.02-2016.05.04 Tehetséggondozó tábor

2016.05.12 Programzáró előadás az FMK-ban.

 

Személyiségfejlesztés, önismereti munka


Mindenféle csoportos fejlesztés, hatással van az önismeretre. Így van ez a drámacsoporttal is, különösen, ha tudatosításra kerül a haladás. Ennek tükrében megtudhatom, milyen hatást keltek másokban, milyen az alkalmazkodó képességem, milyen mértékig tudom magam beleélni mások helyzetébe, mennyire tudom kifejezni érzéseimet, mennyire rugalmas a gondolkodásom, és még sorolhatnám.

A drámafoglalkozások fontos hozadéka a személyiségformálás, ezen belül az önismereti munka. A pályázatban részt vevő gyerekekkel önismereti kérdőívet töltettünk ki. A kérdőíveket a tanév elején és végén vettük fel. A tanév elején három szabadválasztásos kérdőívet töltöttek ki a gyerekek, mindegyikben ugyanaz a 60 tulajdonság volt felsorolva. A három kérdőív a következő szempontokat vizsgálta:

  1. Mely tulajdonságokat tartod jellemzőnek saját magadra?
  2. Milyennek lát téged a környezeted?
  3. Milyen szeretnél lenni?


A tanév végén pedig az önismereti munka részeként összehasonlító önértékelést végeztek a gyerekek az első és a harmadik kérdőívet alapul véve, illetve megfogalmazhatták, miben segített nekik a pályázati program:

  1. Milyen pozitív változásokat, új tulajdonságokat fedezel fel magadban a tanév elejéhez képest?
  2. Melyek azok a tulajdonságok, amelyeket szeretted volna elérni, és sikerült is a tanév során?
  3. Miben segített neked a program, illetve a drámajáték?

A dramatikus játéknak és az önismereti munkának köszönhetően a gyerekek átlagban 5 új pozitív tulajdonságot fedeztek fel magukon. Átlagosan 3-4 pozitív tulajdonságot sikerült elérniük, a tanév elején vágyott tulajdonságok közül. Végül arra a kérdésre, hogy miben segített nekik ez a program, a legtöbb gyerek megfogalmazta, hogy:

  • jó volt a foglalkozásokon részt venni
  • bátorságot, önbizalmat kapott a fellépésektől
  • jó volt valakinek a szerepében lenni
  • átélte, átérezte a szerepet, és tanult belőle
  • társait jobban megismerhette
  • önismeretre tett szert

A dramatikus játék személyiségformáló ereje abban áll még, hogy a dramatikus játék születése során az egyéni konfliktus áttevődik játszható drámává, így egyszerre formálódik a személyiség, és töltődik meg drámai tartalommal a szerep.